2026 júliusában jelent meg a 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelet, amely többek között az ólomra, szervetlen ólomvegyületekre és diizocianátokra vonatkozó szabályokat módosította.
A változások hátterében uniós jogharmonizáció áll. A szabályozás célja, hogy a munkavállalók egészségét a korábbiaknál szigorúbb expozíciós követelmények segítségével védje, különösen azokban a munkakörökben, ahol tartós vagy ismétlődő kémiai expozíció fordulhat elő.
Diizocianátok: új foglalkozási expozíciós határértékek
A diizocianátok számos ipari technológiában megtalálhatók. Előfordulhatnak többek között poliuretán alapú habok, ragasztók, bevonatok, festékek és szigetelőanyagok alkalmazásakor.
A magyar szabályozásban a diizocianátokra – NCO-ban meghatározva – jelenleg 0,01 mg/m³ ÁK-érték, valamint 0,02 mg/m³ CK-érték szerepel.
A követelmény azonban tovább szigorodik: 2029. január 1-jétől az ÁK-érték 0,006 mg/m³-re, a CK-érték pedig 0,012 mg/m³-re csökken.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azoknak a munkáltatóknak, amelyeknél diizocianát-tartalmú anyagokkal dolgoznak, érdemes már most megvizsgálniuk, hogy az alkalmazott műszaki és szervezési intézkedések hosszabb távon is megfelelő expozíciócsökkentést biztosítanak-e.
Az ólom esetében is jelentős szigorítás várható
Kiemelt változás érinti az ólommal és szervetlen ólomvegyületekkel történő munkavégzést is.
A szabályozás indokolása szerint az ólom munkahelyi levegőben megengedett határértéke az uniós követelményekhez igazodva a korábbi érték egyötödére csökken.
Az ólom esetében különösen fontos a biológiai monitorozás is. A jelenlegi átmeneti vérólom-határérték 2028. december 31-ig 300 µg/l, majd 2029. január 1-jétől ennek a felére csökken.
A szigorítás elsősorban azoknál a tevékenységeknél lehet jelentős, ahol az ólom vagy annak vegyületei technológiai alapanyagként, szennyezőként vagy korábbi technológiák maradványaként jelen lehetnek.
Mit érdemes most ellenőriznie a munkáltatónak?
A jogszabályváltozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden érintett munkahelyen azonnal új mérésekre van szükség. Ugyanakkor indokolt lehet áttekinteni:
– milyen veszélyes anyagokat és keverékeket alkalmaznak a technológiákban;
– előfordul-e ólom, diizocianát, kadmium, berillium vagy nikkelvegyület;
– a kémiai kockázatértékelés a jelenlegi határértékeket tartalmazza-e;
– rendelkezésre állnak-e megfelelő munkahelyi levegővizsgálati eredmények;
– szükséges-e a mérési stratégia vagy a vizsgálatok gyakoriságának felülvizsgálata;
– megfelelően működik-e a helyi elszívás és az általános szellőzés;
– megfelelőek-e az alkalmazott egyéni védőeszközök;
– szükséges-e biológiai monitorozás;
– a foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelkezik-e az aktuális expozíciós információkkal.
Különösen fontos lehet a kockázatértékelés felülvizsgálata akkor, ha a korábbi munkahelyi levegővizsgálatok eredményei közel vannak az új határértékekhez.
A 2026-ban megkezdődött változások több lépcsőben lépnek hatályba: egyes rendelkezések már alkalmazandók, további módosítások 2027. július 12-én, illetve 2029. január 1-jén válnak hatályossá.
A megfelelő felkészülés nemcsak jogszabályi megfelelési kérdés: a cél minden esetben az, hogy a veszélyes anyagok okozta foglalkozási megbetegedések kockázata a lehető legalacsonyabb legyen.
Forrás: 2/2026. (VII. 10.) SZCSM rendelet
Király Petra
LINOAR KFT.
