Ott lapul a sarokban, akkor vesszük észre, ha szükségünk van rá. Aki egyszer használta, vagy használnia kellett, annak a szeme akaratlanul is keresi a helyiségekben.

Életünk kiegészítője, megmentője. Ez a tűzoltó készülék.

FOGALOM MEGHATÁROZÁS: a tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására irányítottan a tűz fészkére lehet kilövellni. Csoportosítása sokféleképpen lehetséges: oltóanyag, töltet mennyisége, hajtóanyag. Ezeket általában tudjuk, ismerjük.

Azt viszont, hogy mekkora tűz eloltására alkalmas, mennyi ideig működik egy-egy készülék, az már nem ilyen nyilvánvaló. Erről, illetve a címben szereplő ellenőrzési és karbantartási előírásokról szeretnék pár gondolatban tájékoztatást adni.

TŰZOSZTÁLYOK JELKÉPEI:

„A” tűzosztály: szilárd, szerves anyagok tüzei

„B” tűzosztály: folyékony vagy cseppfolyós anyagok tüzei,

„C” tűzosztály: éghető gázok tüzei,

„D” tűzosztály: éghető fémek tüzei,

„F” tűzosztály: növényi olajok és konyhai zsiradékok tüzei

TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK MŰKÖDÉSI IDŐTARTAM

a táblázatból jól látszik, hogy a tűzoltó készülékek működési ideje viszonylag rövid. Ezért fontosak a gyakorlatok, ami alapján mindenki el tudja dönteni, hogy a tűz jelenlegi fázisában, ezzel a készülékkel eloltható-e.

TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK KÉSZENLÉTBEN TARTHATÓ AMENNYIBEN

  • Sértetlen a plombája;
  • Felülvizsgálatot igazoló címkével és
  • OKF hologramos azonosítóval;
  • Nyomásmérő órája zöld mezőbe van;
  • Szerkezeti elemei épek, hiánytalanok;
  • Magyar nyelvű kezelési utasítás látható rajta

OLTÁSI TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLAT

Ahhoz, hogy a tűzoltó készülékek egymáshoz képest összehasonlíthatóak legyenek, egységes vizsgálati módszereket dolgoztak ki. Ezek a vizsgálati módszerek kiterjednek az oltóképesség meghatározására is a különböző tűzosztályok esetében. A szabványban kidolgozták a vizsgálati módszert, amelynél meghatározott körülmények között mérik a tűzoltó készülékek oltóképességét. Ezt a vizsgálatot oltási képesség vizsgálatnak hívják. Az oltási képesség megállapítása vizsgálati tüzek oltásával történik. A vizsgálati tűz meghatározott minőségű és mennyiségű éghető anyag adott módon történő égetése. A vizsgálati tűz-típusok az éghető anyagok fizikai és égési jellemzői alapján kerültek meghatározásra. Az osztályozás alkalmas arra, hogy a tűzoltás szempontjából a legmegfelelőbb készüléket választhassák ki a felhasználók.

A vizsgálati módszer úgy néz ki „A” vizsgálati tűz esetén, hogy készítenek egy máglyarakást meghatározott számú és mindig azonos keresztmetszetű fa lécekből. Egyedül csak a máglyarakás hossza változik (szélessége és magassága nem), ez határozza meg a tűzoltó készülék teljesítményét. Minél hosszabb máglyarakás oltható el az adott készülékkel, annál jobb oltóképességgel rendelkezik a készülék. A máglyarakás hosszából adódóan a vizsgálati tűz jele mellé, amely jelen esetben „A” kerül egy szám, amely a máglyarakás hosszára utal

Vizsgálati tűz jele (tűzoltó készüléken
feltüntetve)		 A máglyarakás hossza [m]
5 A 0,5
8 A 0,8
13A 1,3
21 A 2,1
27 A 2,7

Minél nagyobb szám szerepel a tűzosztály előtt, annál hatékonyabb a készülék. A vizsgálatot adott máglyarakás hossz mellett- háromszor végzik el ugyanazon feltételek mellett, amelyből kettőnek sikeresnek kell lenni, hogy a készüléken az adott vizsgálati egységtűz-méretének száma szerepelhessen. Ha egymás után két kísérlet sikeres, a harmadik kísérletet nem kell elvégezni

Az oltóképesség vizsgálat a „B” tűzosztály, az éghető folyadékok esetében is végrehajtható. Különböző átmérőjű fém tálcákba, meghatározott mennyiségű víz és heptán keverékét gyújtják meg, ezt kell eloltani. B-osztályú vizsgálati tüzeket is a szabványban rögzített feltételek mellett kell végrehajtani és a lehetséges három kísérletből kettőnek sikerülnie kell, hogy az adott vizsgálati tűz jele a tűzoltó készülékre kerülhessen. Minél nagyobb szám szerepel a „B” tűzosztály előtt, annál hatékonyabban használható a készülék tűz oltására.

Minél nagyobb szám szerepel egy adott tűzosztály-jele előtt, annál hatékonyabban alkalmazható egy készülék. A „C”, a „D”, és az „F” tűzosztályokra nincs kidolgozva vizsgálati tűz, de az „A” és a „B” vizsgálati tüzek adataiból következtetni lehet az oltóteljesítményre.

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK KARBANTARTÁSA

Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti.

Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti.

A ciklusidők számítása az első alap-, közép- és teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont.

A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSA ALAP-
KARBANTARTÁS		 KÖZÉP-
KARBANTARTÁS		 TELJES KÖRŰ KARBANTARTÁS A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK ÉLETTARTAMA
Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év
Törőszeges porral oltó3 1 év 15 év 10 év 20 év
Gázzal oltó 1 év – 10 év 20 év
Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év – 10 év A vonatkozó műszaki követelmény szerint
Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével) hat hónap – 5 év 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31-ig

TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK ELHELYEZÉSE, JELÖLÉSE

A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűzoltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.

KÉSZENLÉTBEN TARTÓ FELADATAI

A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék

  • az előírt készenléti helyen van-e,
  • rögzítése biztonságos-e,
  • látható-e,
  • magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,
  • használata nem ütközik-e akadályba,
  • valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e,
  • hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,
  • fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e,
  • karbantartása esedékes-e,
  • készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és
  • állapota kifogástalan, üzemszerű-e.

Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről.

A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről.

A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet.

A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet.

A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.

A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.

Szalkai-Tóth Bence

Munka- és Tűzvédelmi Szakember

Felhasznált irodalom:

54/2014 BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat

BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ – Műszaki ismeretek I – II
A tűzoltó II. szakképzésben résztvevők számára c. jegyzet

MSZ EN 1846-1-2011 Tűzoltójárművek szabvány

MSZ EN 2:1992/A1:2005 Tüzek osztályozása

MSZ EN 3-3: 1994 Felépítés, nyomásállóság, mechanikai vizsgálatok

MSZ EN 3-7:2004+A1: 2008 Jellemzők, teljesítmény követelmények és vizsgálati módszere

MSZ EN 1866-1: 2008 Szállítható tűzoltó készülékek