Ott lapul a sarokban, akkor vesszük észre, ha szükségünk van rá. Aki egyszer használta, vagy használnia kellett, annak a szeme akaratlanul is keresi a helyiségekben.
Életünk kiegészítője, megmentője. Ez a tűzoltó készülék.
FOGALOM MEGHATÁROZÁS: a tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására irányítottan a tűz fészkére lehet kilövellni. Csoportosítása sokféleképpen lehetséges: oltóanyag, töltet mennyisége, hajtóanyag. Ezeket általában tudjuk, ismerjük.
Azt viszont, hogy mekkora tűz eloltására alkalmas, mennyi ideig működik egy-egy készülék, az már nem ilyen nyilvánvaló. Erről, illetve a címben szereplő ellenőrzési és karbantartási előírásokról szeretnék pár gondolatban tájékoztatást adni.
TŰZOSZTÁLYOK JELKÉPEI:
„A” tűzosztály: szilárd, szerves anyagok tüzei
„B” tűzosztály: folyékony vagy cseppfolyós anyagok tüzei,
„C” tűzosztály: éghető gázok tüzei,
„D” tűzosztály: éghető fémek tüzei,
„F” tűzosztály: növényi olajok és konyhai zsiradékok tüzei
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK MŰKÖDÉSI IDŐTARTAM
a táblázatból jól látszik, hogy a tűzoltó készülékek működési ideje viszonylag rövid. Ezért fontosak a gyakorlatok, ami alapján mindenki el tudja dönteni, hogy a tűz jelenlegi fázisában, ezzel a készülékkel eloltható-e.
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK KÉSZENLÉTBEN TARTHATÓ AMENNYIBEN
- Sértetlen a plombája;
- Felülvizsgálatot igazoló címkével és
- OKF hologramos azonosítóval;
- Nyomásmérő órája zöld mezőbe van;
- Szerkezeti elemei épek, hiánytalanok;
- Magyar nyelvű kezelési utasítás látható rajta
OLTÁSI TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLAT
Ahhoz, hogy a tűzoltó készülékek egymáshoz képest összehasonlíthatóak legyenek, egységes vizsgálati módszereket dolgoztak ki. Ezek a vizsgálati módszerek kiterjednek az oltóképesség meghatározására is a különböző tűzosztályok esetében. A szabványban kidolgozták a vizsgálati módszert, amelynél meghatározott körülmények között mérik a tűzoltó készülékek oltóképességét. Ezt a vizsgálatot oltási képesség vizsgálatnak hívják. Az oltási képesség megállapítása vizsgálati tüzek oltásával történik. A vizsgálati tűz meghatározott minőségű és mennyiségű éghető anyag adott módon történő égetése. A vizsgálati tűz-típusok az éghető anyagok fizikai és égési jellemzői alapján kerültek meghatározásra. Az osztályozás alkalmas arra, hogy a tűzoltás szempontjából a legmegfelelőbb készüléket választhassák ki a felhasználók.
A vizsgálati módszer úgy néz ki „A” vizsgálati tűz esetén, hogy készítenek egy máglyarakást meghatározott számú és mindig azonos keresztmetszetű fa lécekből. Egyedül csak a máglyarakás hossza változik (szélessége és magassága nem), ez határozza meg a tűzoltó készülék teljesítményét. Minél hosszabb máglyarakás oltható el az adott készülékkel, annál jobb oltóképességgel rendelkezik a készülék. A máglyarakás hosszából adódóan a vizsgálati tűz jele mellé, amely jelen esetben „A” kerül egy szám, amely a máglyarakás hosszára utal
| Vizsgálati tűz jele (tűzoltó készüléken feltüntetve) |
A máglyarakás hossza [m] |
|---|---|
| 5 A | 0,5 |
| 8 A | 0,8 |
| 13A | 1,3 |
| 21 A | 2,1 |
| 27 A | 2,7 |
Minél nagyobb szám szerepel a tűzosztály előtt, annál hatékonyabb a készülék. A vizsgálatot adott máglyarakás hossz mellett- háromszor végzik el ugyanazon feltételek mellett, amelyből kettőnek sikeresnek kell lenni, hogy a készüléken az adott vizsgálati egységtűz-méretének száma szerepelhessen. Ha egymás után két kísérlet sikeres, a harmadik kísérletet nem kell elvégezni
Az oltóképesség vizsgálat a „B” tűzosztály, az éghető folyadékok esetében is végrehajtható. Különböző átmérőjű fém tálcákba, meghatározott mennyiségű víz és heptán keverékét gyújtják meg, ezt kell eloltani. B-osztályú vizsgálati tüzeket is a szabványban rögzített feltételek mellett kell végrehajtani és a lehetséges három kísérletből kettőnek sikerülnie kell, hogy az adott vizsgálati tűz jele a tűzoltó készülékre kerülhessen. Minél nagyobb szám szerepel a „B” tűzosztály előtt, annál hatékonyabban használható a készülék tűz oltására.
Minél nagyobb szám szerepel egy adott tűzosztály-jele előtt, annál hatékonyabban alkalmazható egy készülék. A „C”, a „D”, és az „F” tűzosztályokra nincs kidolgozva vizsgálati tűz, de az „A” és a „B” vizsgálati tüzek adataiból következtetni lehet az oltóteljesítményre.
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK KARBANTARTÁSA
Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti.
Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti.
A ciklusidők számítása az első alap-, közép- és teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont.
| A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSA | ALAP- KARBANTARTÁS |
KÖZÉP- KARBANTARTÁS |
TELJES KÖRŰ KARBANTARTÁS | A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK ÉLETTARTAMA |
|---|---|---|---|---|
| Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó | 1 év | 5 és 15 év | 10 év | 20 év |
| Törőszeges porral oltó3 | 1 év | 15 év | 10 év | 20 év |
| Gázzal oltó | 1 év | – | 10 év | 20 év |
| Valamennyi szén-dioxiddal oltó | 1 év | – | 10 év | A vonatkozó műszaki követelmény szerint |
| Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével) | hat hónap | – | 5 év | 20 év, de legkésőbb 2014. 12. 31-ig |
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK ELHELYEZÉSE, JELÖLÉSE
A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűzoltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.
KÉSZENLÉTBEN TARTÓ FELADATAI
A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék
- az előírt készenléti helyen van-e,
- rögzítése biztonságos-e,
- látható-e,
- magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,
- használata nem ütközik-e akadályba,
- valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e,
- hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,
- fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e,
- karbantartása esedékes-e,
- készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és
- állapota kifogástalan, üzemszerű-e.
Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről.
A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről.
A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet.
A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet.
A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.
A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.
Szalkai-Tóth Bence
Munka- és Tűzvédelmi Szakember
Felhasznált irodalom:
54/2014 BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat
BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ – Műszaki ismeretek I – II
A tűzoltó II. szakképzésben résztvevők számára c. jegyzet
MSZ EN 1846-1-2011 Tűzoltójárművek szabvány
MSZ EN 2:1992/A1:2005 Tüzek osztályozása
MSZ EN 3-3: 1994 Felépítés, nyomásállóság, mechanikai vizsgálatok
MSZ EN 3-7:2004+A1: 2008 Jellemzők, teljesítmény követelmények és vizsgálati módszere
MSZ EN 1866-1: 2008 Szállítható tűzoltó készülékek
