A munkaköri alkalmassági vizsgálatok fontos szerepet játszanak a munkahelyi biztonság és a dolgozók egészségének megőrzésében. 2024. szeptember 1-től jelentős változás lép életbe a munkaköri alkalmassági vizsgálatok szabályozásában.
A 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 49. § (1) bekezdése alapján a munkáltató kötelessége, hogy minden alkalmazott munkára való alkalmasságáról orvosi vizsgálat alapján döntsön. Ez a munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkába lépés előtt, illetve rendszeres időközönként ismételve végzendő el.
A jogszabály változás lényege, hogy 2024. szeptember 1-től nem minden munkakörben foglalkoztatottnál lesz szükséges az üzemorvosi vélemény. A jogszabály módosítás célja, hogy csökkentse a munkáltató költségét és az adminisztrációs terheket, továbbá elősegítheti a munkaerőpiacra való gyorsabb belépést is.
Azonban, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak a munkavállaló egészségi állapotáról nincs pontos képe és jellemzően nincs is annak a tudásnak a birtokában, ami alapján mérlegelhetné a munkavállaló alkalmasságát, érdemes lehet továbbra is fenntartani a vizsgálati rendszert; ugyanis, az alkalmassági vizsgálat nem csak a munkáltatót segíti azzal, hogy a felelős döntésbe szakembert von be, de a rendszeres orvosi vizsgálat a munkavállalónak is segítséget nyújthat, hogy időben felismerje az esetleges egészségügyi kockázatokat.

Mely munkaköröket érinti a változás?

Az eltörlés elsősorban az alacsony kockázatú munkaköröket érinti. Ilyenek például az adminisztratív, ügyfélszolgálati és távmunkás pozíciók, ahol a fizikai megterhelés és a veszélyeztetettség alacsony, és gyakran nem igényelnek szigorú orvosi ellenőrzést. Ezen munkakörök esetében a dolgozók egészségi állapota a személyes felelősségükre és a munkahelyi támogatásra van bízva.
Balázs Dalma
Környezetmérnök
EHS Szakmérnök
LINOAR KFT.