Az elmúlt napokban-hónapokban a hőmérséklet napközben is fagypont körül alakult, ezért különösen a szabadban végzett fizikai munka során fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés veszélyei. A szabadtéri munkahelyen a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal (meleg tea) gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

Hideg munkakörnyezetben a hőszabályzó mechanizmusok hatására a bőr, illetve a bőr alatti kötőszövet erei összeszűkülnek, a hőleadás mérséklődik, így a szervezet megfelelő hőmérsékletének megtartására nagymértékben a ruházat hőszigetelő képességére kell támaszkodni. A végtagok lehűlése meggémberedést és ügyetlenséget okoz, bonyolultabb mozgást igénylő feladatok elvégzése ilyenkor nehézségekbe ütközik. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a végtagok remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához.

Hidegben történő munkavégzés veszélyei

Szélsőségesen hideg időjárási körülmények (extrém hideg: mínusz 15 °C alatti hőmérséklet) között a munkavégzés megfelelő védelem hiányában a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerüléshez és ún. hidegártalmak kialakulásához vezethet. Főbb tünetei: fáradtság, sápadt viaszos bőr, görcsök, zsibbadás, bizsergés, kitágult pupilla, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása, működés zavara következhet be. A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, vastag talpú, illetve bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé. A munka jellegére és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni a védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka‐, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást (kommunikációt) korlátozó hatását is. Gondoskodni kell arról is, hogy az egyéni védőeszközök megfelelő higiénés állapotban legyenek.

A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy az időjárásnak megfelelő ruházatot vegyenek fel, rétegesen öltözködjenek és figyeljenek a végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelmére is (sapka, sál, kesztyű).

Fokozott figyelmet kell fordítani a csúszásveszélyre is. Mind a gépjármű vezetők, mind a gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. Melegedési lehetőséget ugyan biztosítani kell a dolgozónak, de ügyelni kell pl arra, hogy a nyílt égésterű gázkészülékek nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára szolgáló helyiségben. Elektromos fűtőberendezés csak a munkáltató engedélyével, a munkavédelmi, érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások és a kezelési útmutató szerinti szabályok betartása mellett üzemeltethető.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné” – áll a munkavédelemről szóló törvényben. Ez a „téli időjárási viszonyok miatt” általában csak szélsőségesen hideg (extrém) időjárási körülmények között fordulhat elő, ha a munkáltató nem biztosítja a kockázatértékelés alapján szükséges egyéni védőeszközöket és a hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló egyéb megelőző intézkedéseket (melegítő ital, pihenőidők beiktatása stb.).

Miklósi Lili
Munkavédelmi Szakember