Kockázatkezelés

A munkahelyi kockázatértékelés lényege, hogy egy munkahelyen munkakörre vagy munkafolyamatokra vonatkozóan meghatározzuk, milyen veszélyek, kockázatok érhetik a munkavállalókat. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni többek között a következő általános követelményeket:

a veszélyek elkerülése;
– a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
– a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
– a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
– egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása,
– a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
– a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

Nem csak kockázatértékelés létezik, hiszen 2000-ben a kémiai biztonsági szabályozás is elkészült, ennek előírásai alapján kell elvégeztetni a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos kémiai kockázatbecslést a munkahelyeken. 2008 januárjától kötelező a pszichés terhelés felmérése is. Összességében ez részletes és komplex feladat, mivel a fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai és pszichoszociális kockázatok felmérését, illetve konkrét javaslatokat is tartalmaznia kell. Ezt követően olyan intézkedéseket szükséges hozni, amelyek elfogadható szintre csökkentik a kockázatokat.

A kockázatértékeléseket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzi a munkáltatóknál. Az OMMF a törvény értelmében 50.000 Ft-tól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a munkavédelmi hiányosság mértéke alapján. A főfelügyelőség az utóbbi időben egyre több ellenőrzést tart és gyakran szab ki bírságot is.

A munkahelyi kockázatértékelés felmérése függ a munkavállalók létszámától és a végzett tevékenységtől: milyen munkafolyamatok vannak, milyen gépeket, berendezéseket használnak, pl. van-e zaj, szükséges-e mérés, van-e balesetveszély, vannak-e vegyi anyagok és azok milyenek, vannak-e rákkeltők, van-e fertőzésveszély, van-e képernyős munkavégzés, pszichoszociális kockázat, stb. Megkérdezzük a vezetőket, munkavállalókat, megtörténtek-e az orvosi alkalmassági vizsgálatok, történt-e baleset, esetleg milyen sérülések fordultak elő. Fontos a munkahigiéné kérdése is, bejárjuk a munkavégzés egész területét, az öltözőket, a tisztálkodásra szolgáló helyiségeket.

Az értékelés elkészítéséhez általában több vezetővel, munkavállalóval kell beszélni. Átnézzük a dokumentációt, a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatokat, érintésvédelmi- és egyéb felülvizsgálati jegyzőkönyveket. Szükség esetén javasolhatunk bizonyos méréseket (zaj, por, stb), amelyeket ma már csak akkreditált laborok végezhetnek.

A partnereink részére, részletes írásos dokumentációt készítünk. Amelyben összefoglaló értékelést kapnak arról, hogy a vizsgálat során milyen kockázatokat tártunk fel a munkakörökre, munkafolyamatokra vonatkozóan, illetve hogy mekkora a kockázati szint. A legfontosabb része az intézkedési terv, mely tartalmazza, hogy melyek azok a konkrét hiányosságok, amelyeket meg kell szüntetni, felelősök, határidők meghatározásával, a munkáltatóval egyeztetve, hogy a teljesítésüket mikorra tudja vállalni.

A megtett intézkedések nyertese elsősorban a munkavállaló, akinek az egészségét védjük, de a munkáltató is nyer, hiszen elkerülheti a hatósági bírságok kiszabását, illetve későbbi terheit is jelentősen csökkentheti, amit egy esetleges baleset, vagy foglalkozási megbetegedés okozhat. A munkahely, munkakörülmények, a kockázatok megismerése után tudja a foglalkozás-egészségügyi orvos megtervezni a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, gyakoriságát és a kiegészítő vizsgálatok szükségességét.

Harsányi Mercédesz
Munka-és Tűzvédelmi Szakember