Mit is nevezünk távmunkának?
„Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.
A távmunka végzésére vonatkozó alapvető előírások:
- A távmunka végzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
- A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. Fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól.
A távmunkavégzés sajátosságait figyelembe véve főként az alábbi két törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
- a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályozza a távmunkavégzésre vonatkozó különös munkajogi szabályokat,
- az általánostól eltérő munkavédelmi szabályokat pedig a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) tartalmazza.
Az Mvt. megkülönbözteti:
- az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (számítástechnikai eszköz) végzett távmunkavégzést és,
- a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzést.
Mi minősül a távmunkavégzés helyszínének?
Az Mvt. 87. § 5. pontja alapján munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.
A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól.
Amennyiben a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem az egész lakás tekinthető munkahelynek, hanem az a legalább 2–4 m2-es terület, ahol a munkaasztal, munkaszék, számítógép, irattároló szekrény stb. van elhelyezve.
A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről (távmunkavégzési hely). A távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.
A munkáltatónak vagy megbízottjának az Mvt. 86/C. § (4) bekezdése értelmében rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállaló ismeri, illetve megtartja-e a rá vonatkozó rendelkezéseket. Az Mvt. 86/C. § (7) bekezdése értelmében a munkavédelmi hatóság csak előzetes tájékoztatás alapján végezhet ellenőrzést a távmunkavégzés helyszínén.
Kell-e a munkáltatónak kockázatértékelést készítenie a távmunka végzésére?
Az Mvt. 54. §-ban foglaltak alapján a munkáltatónak minden általa végzett tevékenységre vonatkozóban el kell végezni a kockázatértékelést, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.
Kell-e munkavédelmi oktatást tartani távmunkavégzés esetén?
Kell, mely során a munkavédelmi oktatása térjen ki a távmunkavégzés során felmerülő veszélyekre, egészségkárosító kockázatokra, valamint a szükséges megelőző és védőintézkedésekre.
Távmunkavégzés során történt baleset munkabalesetnek minősül-e?
Az Mvt. azokat a baleseteket tekinti munkabalesetnek, amelyek a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következnek be. Amennyiben a munkavállaló a tevékenységét a megjelölt helyen végzi, úgy az őt ezen a munkaterületen érő baleset olyan balesetnek tekintendő, mely a munkavégzés során következik be, így munkabalesetnek minősül.”
forrás: Technológiai és Ipari Minisztérium
Kovács Bence
Környezetmérnök
Munkavédelmi Technikus
