Mit is nevezünk távmunkának?

„Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.

A távmunka végzésére vonatkozó alapvető előírások:

  • A távmunka végzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkál­tató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem ve­szélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavál­laló gondoskodik.
  • A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. Fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gya­korlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhető­ségük adatairól.
Képernyő előtti munkavégzés

A távmunkavégzés sajátosságait figyelembe véve főként az alábbi két törvény rendelke­zéseit kell alkalmazni:

  • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályozza a távmunka­végzésre vonatkozó különös munkajogi szabályokat,
  • az általánostól eltérő munkavédelmi szabályokat pedig a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) tartalmazza.

Az Mvt. megkülönbözteti:

  • az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (számítás­technikai eszköz) végzett távmunkavégzést és,
  • a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzést.

Mi minősül a távmunkavégzés helyszínének?

Az Mvt. 87. § 5. pontja alapján munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoz­tatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól.

Amennyiben a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem az egész lakás tekint­hető munkahelynek, hanem az a legalább 2–4 m2-es terület, ahol a munkaasztal, munka­szék, számítógép, irattároló szekrény stb. van elhelyezve.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről (távmunkavégzési hely). A távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.

A munkáltatónak vagy megbízottjának az Mvt. 86/C. § (4) bekezdése értelmében rendsze­resen meg kell győződnie arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállaló ismeri, illetve megtartja-e a rá vonatkozó rendelkezéseket. Az Mvt. 86/C. § (7) bekezdése értelmében a munkavédelmi hatóság csak előzetes tájékoztatás alapján végezhet ellenőrzést a távmunkavégzés helyszínén.

Kell-e a munkáltatónak kockázatértékelést készítenie a távmunka végzésére?

Az Mvt. 54. §-ban foglaltak alapján a munkáltatónak minden általa végzett tevékenységre vonat­kozóban el kell végezni a kockázatértékelést, amelyben köteles minőségileg, illetve szük­ség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszé­lyeztető kockázatokat.

Kell-e munkavédelmi oktatást tartani távmunkavégzés esetén?

Kell, mely során a munkavédelmi oktatása térjen ki a táv­munkavégzés során felmerülő veszélyekre, egészségkárosító kockázatokra, valamint a szükséges megelőző és védőintézkedésekre.

Távmunkavégzés során történt baleset munkabalesetnek minősül-e?

Az Mvt. azokat a baleseteket tekinti munkabalesetnek, amelyek a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következnek be. Amennyiben a munkavállaló a tevékenységét a megjelölt helyen végzi, úgy az őt ezen a munkaterületen érő baleset olyan balesetnek tekintendő, mely a munkavégzés során következik be, így munkabalesetnek minősül.”

forrás: Technológiai és Ipari Minisztérium

Kovács Bence
Környezetmérnök
Munkavédelmi Technikus